„Úgy érzem valahogy nem tudok a kisbabámhoz kapcsolódni, lehet ez?” – kérdezte Vanda az egyik találkozónk elején.

Vanda 28 hetes kismama, a szülésére készülünk.
Egy érzelmeket feltáró folyamatban vagyunk.

18 hetesen, amikor megkeresett ezzel az igen ütős mondattal nyitott: „a korábbi vetéléseim rémísztő érzései törekednek be újra és újra, aggódom, hogy ez rossz hatással van a pocakomban növekedő kisbabámra és rám, mind a kettőnkre.”

Nagyon sokat haladtunk, mikor a többedik találkozón nekem szegezte a fenti őszinte, feltáró kérdését.
Nem lepett meg, mert sok várandós nő kérdezte már tőlem, hogy mit tegyen, hogy csinálja, ha szeretne a magzatával kapcsolatot létesíteni.

Ilyenkor a válasz helyett az alábbi kérdéseket teszem fel, így Vanda is ezeket a kérdéseket kapta, tettem ezt úgy, hogy tudtam, korábbi beszélgetéseinkből, lényegében mindegyikre „igen” lesz a válasza.

Mondd Vanda:
Fantáziálsz a kisbabádról?
Elképzelted milyen lesz?
Beszélsz hozzá?
Elmondtad már Neki hova érkezik?
Észrevetted, hogy reagál, ha a kedvenc zenéd hallgatod?
Kacarásztál már a csuklásán?
Figyelted, ahogy mozog a pocakodban?
Szeretettel gondolsz Rá?

Biztos vagyok benne, kedves Olvasó Kismama, hogy Te is sok igen választ adtál, ahogy Vanda is.

Hogy ez miért is jó? Felfedem a poént.
A kapcsolat adott, – ezt bizonyítja az „igen” válaszok adása is-amely már az első pillanattól megvan köztetek, azt nem kell kialakítani, ösztönösen működik.

A kapcsolódásnak több „csatornája” is van, melyeken szoros interakció, kommunikáció áll fenn az anya és magzata között, sőt az apa és a magzat között is.

Elmondtam Vandának, hogy a szakirodalom három, plusz egy csatornát- egy XXI századit is – nevesít.

És igen, lehet ezeket a csatornákat lehetőségként is tekinteni a kisbabánkkal való tudatos kapcsolódáshoz.

Hiszen azt üzenjük a kisbabánknak, hogy figyelünk rá, elfogadjuk őt úgy ahogy van, hogy velünk biztonságban van.

Gondoljunk bele, nagyon megerősítő úgy világra jönni, ha azt érzem, tudom, hogy vártak, szerettek, akartak, és úgy vagyok jó, ahogy vagyok!

Beszélgettünk arról, hogy ezeken a csatornákon keresztül, Ő hogy tudja tudatosabbá, és ezzel örömtelibbé, megértőbbé tenni a babavárását, az anyává válását, és erőt meríteni a majdani szüléshez, a születés elengedéséhez.

Közös kapcsolódásra mutattam „technikákat”, beleengedte magukat egy „villám relaxba”, amelyet annyira élvezték (kisbabájával a pocakjában  ) , hogy megegyeztünk abban, a következőkben is folytatjuk a relaxációtokat.
És kedvet kapott ahhoz, hogy anyaságához „erőkártyákat” és a most érkező kisbabának „üzenet táblát” készítsünk.

Új élményekkel gazdagodva és nyugalmat sugárzó mosollyal és Vanda záró szavaival: „Jééé, de jó a kapcsolat nem is a szülés után kezdődik, hanem már sokkal korábban!” – váltunk el.

Szeretnétek Ti is, a kisbabáddal együtt megélni ezt az élményt?
A lehetőség Nektek is adott!
Keressél !