Karácsony van. Az örök remény ünnepe.

A reményt keresve sokat gondolok a japán kintsugira, amely az „aranyösszeillesztés” vagy más néven a „hegek” művészete.

Kintcugi – mint oly sok más Japánban – külön szemléletté vált, egy nagyon ütős szimbólum és egyben filozófia, életbölcsesség, tanítás, hiszen a kintsugi a tárgy történeteként kezeli a törést, a sérülést.

Folyamatosan hív és munkában tart ennek a képe, a porceláné, amely nem titkolja a sérülést, sőt kiemeli, de nem is akármivel, hanem arannyal, a törések mentén vékony arany csíkok mintázatát kirajzolva és a sérülések helyreállítása után szebbé és értékesebbé válva, mint amilyen eredetileg volt.

Ebben a képben vagyok én is, aki nem titkolja a megélt veszteségét, vállalva a mérhetetlen sérülés feldolgozásának fájdalmas útjával kapott maradandó nyomot és ezzel ajándékként megkapva, hogy élettörténetem fontos, tanításokkal teli részeivel lehetek az, aki vagyok. Lehetünk azok, akikké váltunk.

Üzenete pedig, ahogy Viktor Frankl is írta „Néha éppen egy rendkívül súlyos külső helyzet nyújt alkalmat arra, hogy az ember bensőleg túlnőjön saját magán.”
Talán sikerül, talán sikerült…, remélem…

Ez a kintsugi üzenet lesz ez évünk ajándéka, a remény ünnepén.

Így készülhettek el Karácsonyra kintcugi gyűrűink – Panná és az enyém -, mely a szeretett Személy reményteli üzenetét hordozza, „életünk ajándéka vagy Szilárd”.

Kívánjuk mindenkinek, hogy az idei Karácsony szeretetben, emlékezős pillanatokban, egészségben és békességben teljen!

2022 Karácsonyára

örökkön örökké
2022. 01. 24 – 2022. 12. 24.