Aggódnak sok mindenért, úgyhogy közben félelemmel és ellentmondó érzésekkel vannak tele.

Nem elég a saját érzéseik megélése, de a környezetük is képes „megtromfolni” a nehézségeket, azzal az elvárással, hogy „legyél már végre boldog, hiszen jöhet a következő vagy már éppen úton is van, őrá figyelj!” – felkiáltással.

.

És az anya ott marad egyedül a kesze-kusza érzéseivel.

„A jól kellene lennem, de mégsem tudok, hogy van ez?

Bennem van a hiba?

Tényleg jogos, amit érzek? Helyén van?

Nem ártok vele a pocakomban lévő kisbabámnak?

És ha megint megtörténik én vagyok az oka?”

.

Félelem, aggódás, bűntudat, önvád, nagyfokú külső kontrollosság, érzelmi ingadozás, remény, vágyódás, lelki alkudozás bárkivel is…

Ismerős érzések?

El kell áruljam, ezek a gyászfolyamatot kísérő érzések is egyben, melyek soha nem vitathatóak el senkitől sem.

.

Az érzésekkel pedig nagyon érdemes „dolgozni”.

Főleg akkor, ha egy új Életet szeretnénk fogadni.

.

Tenni azért, hogy a korábbi nehézséget helyén tudd kezelni, az anyai minőségedet képes legyél megtámogatni, és ezzel lehetőséget adj magatoknak a gyógyulásra.

.

Arra, hogy a születendő kisbabád egy érzelmileg minél inkább kiegyensúlyozott Anyát kapjon.

Mit lehet tenni az érzésekkel?

Megélni, helyre tenni, átkeretezni, megérteni, erőforrássá tenni ésatöbbi, ésatöbbi.

.

Hogy juthatsz el idáig?

Úgy hogy támogatókat keresel ahhoz, amire szükséged van!

.

Ahhoz, hogy a veszteségfeldolgozás és a babavárás két érzésvilágát egyensúlyban tudd tartani.

Hogy a következő várandósságod jól meg tud élni és rendben lévő érzésekkel tudd fogadni Őt!

Magabiztosan, tudatosan, önbizalommal, felkészülten és kapcsolódva Hozzá!

Ebben segítek Neked!