Anya-magzat kapcsolódás témájához, miután „megdöbbenve örülsz, hogy rád írnak esete jön”.

Még úsztam is benne… és aztán jött a következő, amit hittem, nem hittem, hogy ez itt van a mi valónkban is.
Szerettem volna azt gondolni, hogy a vidék megóv bennünket a hülyeségtől, ami ebben az esetben nem más, mint a Babypod.

De hát Hofi is megmondta még anno – és elnézést a fiatalabb generációtól, számukra lehet nem adja át, azt az üzenetet, amit a tapasztaltabb korúak abszolút mögé tudnak – „ide mindig minden begyűrűzik, begyűrűzik még a begyűrűzés is”.

No de félre a poénkodással.

Mindemellett már jó évekkel ezelőtt találkoztam vele, mármint ezzel az eszközzel, és bátran vállalom, hogy mi a véleményem róla, egyszóval „parasztvakítás”.
Hogy NEEEEE!

A dicséret után éles váltás, folytatva a Kismama üzenetét: „most szeretném megrendelni ezt az eszközt, mi a véleményed róla? Ezzel biztos jobban fogok kapcsolódni a magzatomhoz, ugye?”

Erről a hüvelybe helyezhető hangszóróról volt szó, ami nem csak első hallásra volt számomra bizarr, hanem sokadikra is.
Sajnos ez a világunk, ilyen – hihetetlen marketinggel a háta mögött – cukin csomagolt eszközökkel találják szembe magukat a mai gyermeket vállalók.
Azt ígérve, hogy okosabb, ügyesebb lesz a kisbabájuk, hihetetlen közös élményt, kapcsolódást ad – a babának, anyának, sőt az apának is.

Azonnal felvettem a kismamával a kapcsolatot és beszélgettünk egy jót.
Előre elmondom, letett a szándékáról!

A beszélgetésünkből egyértelműen kiderült, hogy a legjobb akarat és szeretet vezérli, hogy az első kisbabáját várva, szeretne mindent is megtalálni és megadni neki.

Hogy bizonytalan sok mindenben, a várandósságát, szülését és anyaságát illetően.

Hogy azt gondolja, azzal lesz SZUPERANYA, ha pénzt költ – ja, természetesen jó sokat – a gyermekére várva, ezzel is „áldozatot vállalva”, azért az érzésért, hogy „én még ezt is erő felett megteszem érted, megteszem az anyaságomért.”

Hogy csak akkor érzi magát jól a várandósságában, ha VALAKI – számára fontos személy(ek) – azt mondja(k) „minden oké” és rendszeresen kell, hogy érkezzen ez a visszajelzés neki, hogy „oké” legyen.

Hogy saját magában, az ösztöneiben és a testében nem bízik.

Folytassam?

Megértette, hogy ez az eszköz – véleményem szerint- még akár veszélyforrás is, nem segíti a kapcsolódását a magzatával.
Ez egy eszköz, és amire pedig valójában szüksége van a magzatának és neki, azaz kettejüknek, az a belső egymásra kapcsolódás és hangolódás.

A kötödés segítése, a kommunikáció nem egyenlő a külső stimulációval!

Óvakodjatok a stimulációs módszerektől, hiszen minden úgy van kitalálva, hogy a baba pont azt kapja meg a környezetéből, – annyi hangot, annyi rezgést, annyi ingert – amire szüksége van!

És a végére a pluszcsattanó, mert az is van, közölte, „mennyivel jobban járok, hiszen jóval olcsóbb a Te programod, mint ez a „vaginahangszóró” és „még hasonló érdeklődésű kismamák között is lehetek”.